A csikung gyakorlásakor arra törekszünk, hogy a csit megfelelő módon irányítsuk az elménkkel. Ezért nem mindegy, hogy a gyakorlatok végzésekor mire gondolsz.
Nekünk, nyugati embereknek komoly hátrányunk van ebben a vonatkozásban. Ugyanis általában nem része az iskolai képzésünknek (de még a kultúránknak sem) azon képességünk fejlesztése, hogy le tudjuk csendesíteni a gondolatainkat.
Figyeld meg! Ha csak nem gyakoroltál komolyan valamilyen meditációs módszert, akkor egyszerűen nem vagy képes a gondolataid kavargását csökkenteni. De ha mégis sikerül spontán módon megvalósítani, kérlek, tudasd velünk itt a hozzászólások között. ;-)
Hangsúlyozom, nem Te vagy a hibás! Egyszerűen ez a fejezet hiányzik az iskolai képzésünkből... Most itt a lehetőség, hogy kifejleszd magadban ezt a képességet.
Persze jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy egyáltalán szükségünk van-e erre a képességre? Tényleg, mit gondolsz? Kérlek, itt a hozzászólások között mondd el a véleményed ezzel kapcsolatban is.
Ezt a problémát úgy hidaljuk át csikungozás közben, hogy a mestereink által megalkotott szituációba képzeljük magunkat. De!
Bármennyire is ellentmondani látszik az eddigi tapasztalataidnak, a Csung Jüan Csikung gyakorlásakor az a hozzáállásunk ezekhez a vizualizációs feladatokhoz, hogy "talán van, talán nincs". Ez egy kulcsfontosságú momentum a gyakorlat sikeressége szempontjából.
Most akkor végre következzék
Miután felvetted az előző részben leírt kiindulási testhelyzetet, képzeld el magad egy általad tisztelt személy előtt, akitől bölcsességet szeretnél kapni.
Az illető lehet elhunyt személy is, és (amennyiben vallást gyakorolsz) a vallásod istensége is.
Nem kell erősen koncentrálni erre a gondolati képre. Már tudod: "talán van, talán nincs".
Kérlek,
Holnap elmondom a gyakorlat hatásait. Ha ezt megelőzően saját magadon meg tudod figyelni, az még teljesebbé teszi az élményedet.
Megkíséreltem végrehajtani a az első bevezető gyakorlatot a mai lecke figyelembevételével. Az lenne a kérdésem, hogy a gondolatok csapongásának elkerülésére megfelelő-e, hogy a mozgást és az általa keletkező érzeteket figyelem ahelyett, hogy egy személy arcát vizualizálnám? Bár most igyekeztem, hagyni az elmémet, hogy a lecke leírása által adott input alapján dobjon fel embereket az életemből, akikkre szeretettel, tisztelettel gondolok, mégis valahogy azt érzem magamban, hogy előjön bennem egy értékítélő hang, hogy mégis miért pont ő merült fel.
Tehát számomra egy kicsit bonyolultnak tűnik egy személy vizualizálása, szemben az érzetek figyelésével.
Amikor ezt a gyakorlatot végzem, úgy érzem, hogy kiveszek magamból valamit, amire nincs szükségem ami meg szolgáta már magát. Átadom az előttem állónak, akit Tisztelek, és Ő add nekem valamit. Utána nagyon jó minden. Köszönöm.
Köszönöm a lehetőséget, hogy megismerhetem a gyakorlatokat neten is.
Naponta szoktam meditálni és este lefekvéskor és mindig relaxálok , ezért nekem könnyen megy a befelé fordulás. Tudom ajánlani mindenkinek az elméje lecsendesítését és akkor meglássátok megváltozik az életetek. Legyetek áldottak István